Gondoskodó Magyarország

a Szent Korona Értékrend programja

Felépítése:

            A Gondoskodó Magyarország

Kedves Szent Korona Testvérem!

Az a program, amit most a kezébe vett,

a minden állampolgáráról, minden családjáról, minden országrészéről, minden településéről, minden társadalmi csoportjáról egyaránt

Gondoskodó Magyarország

képét tárja fel Ön előtt.

Ez az az ország, amely szerves egységként, vagyis

demokráciában él.

Ez az az ország, amely visszaszerezve lelki-, szellemi-, politikai-, katonai- és gazdasági függetlenségét

elsődlegesnek és mindenek fölöttinek tartja

saját állampolgárai érdekeinek védelmét és érvényesülését.

Ez az az ország, amelynek

jövője több ezer éves hagyományra épül.

Ez az az ország, amely biztosítja

minden állampolgára számára a szabad akarat gyakorlásának feltételeit,

így

mindenki élvezi a lelki-, szellemi- és anyagi szabadságot.

Ez a Magyarország a Szent Koronát szolgálók által megvalósított

minőség forradalmával

épül föl.

Ennek a vér nélküli forradalomnak az alapelvei:

    1. Jogok és kötelezettségek egységben vannak.

    2. Magyar állampolgár az állalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon és az államalkotó nemzetek tagjai, ha Magyarországon élnek. 

        Magyar állampolgár más ország állampolgára nem lehet, kivéve azokat, akik politikai kényszerből váltak idegen ország állampolgáraivá. Ez utóbbi esetben nemhogy kizárt, hanem kívánatos a kettős állampolgárság, a jogérvényesítő állampolgárság megjelölésével.

Azok a személyek, akik nem az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai, Magyarországon vendégként élhetnek, a vendégek jogait élvezve és kötelezettségeit gyakorolva.

    3. Az alapvető életfeltételek biztosítása minden magyar állampolgár számára ingyenes.

    4. A magyar hagyományokon alapuló, az állam és az ember szabadságát meghatározó, annak feltételeit biztosító és a szabadságot megvédő Alkotmány, és az ez alapján felépülő jogrendszer életbe léptetése.

    5. A nevelés-oktatás célja: a lelki- és a szellemi szabad akarat feltételeinek biztosítása, ezért az óvodától az első szakmai képzettség megszerzéséig állami feladat.

    6. Önkormányzó- és önellátó területi- és település-rendszer kialakítása.

    7. A gazdaságszervezés alapja az igény-kielégítésen alapuló szolgáltatás- és termelés. Minden szolgáltatás és termék (termény) vonatkozásában a magyar állampolgárok kiszolgálása az elsődleges.

    8. A termelőeszközök tulajdonlásának átalakítása:

-   az energiatermelő-, távközlési- és közlekedési szolgáltatást végző, valamint az alapvető életfeltételeket biztosító ipari szervezetek állami, vagy területi önkormányzati tulajdonba kerülnek,

-   a termőföld, az állatállomány, a mezőgazdasághoz-, valamint a szolgáltatáshoz és a kisárutermeléshez használt termelőeszközök olyan családi magángazdaságok birtokába (föld), illetve tulajdonába kerülnek, amelynek minden tagja a Szent Korona tagja.

    9. Informatikai hálózat kialakítása a teljes esélyegyenlőség biztosítására.

  10. Magyarországon nem magyar érdekek nem érvényesülhetnek a magyar érdekek sérelmére. Minden külkapcsolat az önkéntességen, az egyenjogúságon és a kölcsönösen azonos előnyökön alapul.

  11. A szocialista és a kapitalista diktatúra áldozatait erkölcsileg, egzisztenciálisan és anyagilag rehabilitálni és kártalanítani kell.

  12. A szocialista és a kapitalista diktatúra kiszolgálóit, valamint kedvezményezettjeit büntetőjogi felelősségre kell vonni és az általuk a magyar nemzet érdekeivel ellentétesen szerzett

        - médiahatalmat fel kell számolni,

        - gazdasági és politikai hatalmi összefonódásokat meg kell szüntetni,

        - anyagi vagyont el kell számoltatni.

I. A program alapja

Mindenki adottsága és helyzete alapján vesz részt a nemzeti vagyon növelésében.

A nemzeti vagyon növelése a fedezet az életfeltételek biztosítására és a következő időszak fejlődésére.

A nemzeti vagyon részei:

- lelki,

- szellemi és

- anyagi.

A nemzeti vagyon növekedése biztosításának

lelki fedezete az a hagyomány, amely fenntartotta nemzetünket az évezredek alatt,

szellemi fedezete az évezredek alatt felhalmozódott ismeretanyag, és

anyagi fedezete a Szent Korona tagok folyamatosan végzett tevékenységének anyagi eredménye.

A igények és a lehetőségek összevetésével megtervezett növekedés mértéke adja az alapját részben az alapvető emberi jogok biztosításának, részben pedig az egyéni elismerésnek.

Az egyéni elismerés (jövedelem) csereeszköze a pénz,

vagyis a pénz nem működik közre a nemzeti vagyon növelésében, ezért nincs önmagát növelő (kamat) funkciója sem. Ebből következik, hogy a

Gondoskodó Magyarország egyetlen pénzkezelő intézetet tart fenn,

megszüntetve a bankrendszert.

A program nemzeti vagyonunk értékeire épül:

1.  Az erkölcsi értékeink

a/  Keresztény hitünk

b/  A keresztény lelkeket Isten megnyitja a nemzet megmentésére

c/  Vannak nagy számban olyan közösségek, amelyek céljai részben vagy egészben egybeesnek a Gondoskodó Magyarország céljaival (ezeket össze kell fogni)

d/  Nemzeti szokáskincsünk

2.  Szellemi értékeink

a/  Találmányok, szabadalmak

b/  Olyan munkamódszerek, amelyek hasznosságát évszázadok bizonyították, de az elmúlt 65 év elavultként kezelve elvetette

c/  Olyan szellemi kapacitás, kreativitás, amelynek Magyarországon tartása és a magyar nép javára történő megvalósítása nemzeti érdek

d/  Tudományos műhelyeink

e/  Nemzeti hagyományőrző kultúrkincsünk

f/   Kortárs művészeink

3.  Természeti, történelmi értékeink

a/  Termőföldünk, hagyományos terményeink és állatfajtáink, amellyel 30 millió embert tudunk élelemmel ellátni

b/  Hegyek, vizek, erdők, alföldek

c/  Természetes gyógyhelyeink

d/  Szívet-, lelket gyönyörködtető, tradícióinkat őrző településeink (sajnos néhol már csak településrészeink)

e/  Nemzeti parkjaink

4.  Urbanisztikai, építészeti értékeink

a/  Műemlékeink

b/  Egyházi-, kulturális-, oktatási-, közművelődési és művészeti épületeink,

c/  Út- és vasúthálózatunk.

Sajnos, értékeinkre az elmúlt időben nem vigyáztunk méltóképpen. Ezért ezek igazi értékének visszaállítása a Gondoskodó Magyarország föladatai között kell, hogy szerepeljen.

Ez „az öt kenyér és a két hal”,

amit a mindannyiunkban élő Krisztus erejével szaporítanunk kell, hogy azok, akik részt vesznek a társadalom szerves egységként működésében, hozzájussanak azokhoz a lelki-, szellemi- és anyagi javakhoz, amelyek az emberi méltóság szerinti élethez szükségesek és elmondhassuk, hogy Magyarország olyan ország, amely állampolgárainak jólétet biztosít.

A program készítésénél természetesen felmértük a jelenlegi anyagi helyzet alapján az első időszak anyagi fedezetét.

Ez alapján állapítottuk meg azokat az áthidaló forrásokat, amelyek biztosítják azt is (többek között), hogy a lakossági államadósság értéke - természetesen a vagyonelszámolást követően - változatlan maradjon.

Ezek a források a következők:

-   A külföldi adósságok felhasználását felülvizsgáljuk és a kamatfizetést azonnal megszüntetjük (a felülvizsgálat során fennmaradó tőketartozás kiegyenlítésére minimum 5 éves moratóriumot határozunk meg).

-   Az ország „privatizáció” megnevezés alatt folyt kirablásának következményeit felszámoljuk.

-   A „tőkebehozatalt” felülvizsgáljuk, az ebből adódó egyenleg több százmilliárd forintnyi eredményt hoz.

-   A vagyonelszámoltatást kiterjesztjük azoknak az embereknek a magyarországi ténykedésére, akik kettős (vagy többes) állampolgárként „kimentették” a diktatúra kiszolgálóiként összeharácsolt pénzüket.

-   A vagyonelszámolás kiterjed a magyar állampolgárok külföldi bankszámláira és külföldi tulajdonukra is.

II. Emberi jogok

1.  Alapvető emberi jogok

A Gondoskodó Magyarország feltétel nélküli állampolgári jogon biztosítja az alapvető emberi jogokat:

Az életfeltételekhez való jog ellentételezés nélkül illet meg mindenkit.

a/  A neveléshez való jog

b/  A tanuláshoz való jog

c/  A szabad akarat nyilvánításának joga

d/  A nemzeti múlt reális ismeretének joga

e/  A nyelv megőrzésének és művelésének joga

f/   A vallás gyakorlásának joga

g/  A családszerkezet fenntartásához való jog

h/  A nemzeti kultúra ápolásának joga

i/   A nemzeti hagyományok őrzésének joga

j/   Az egészség megőrzéséhez való jog

k/  A betegségek megelőzéséhez és gyógyításához való jog

l/   A nyugdíjhoz való jog

m/ Az alapvető élelmiszerekhez való jog

n/  A lakáshoz való jog

o/  A közüzemi szolgáltatásokhoz való jog

p/  A ruházkodáshoz való jog

q/  Az élet-, személyiség-, vagyon-, és közbiztonsághoz való jog

Az alapvető emberi jogok azon része, amely a társadalmi együttéléshez kötődnek, a kötelezettségek arányában illeti meg a Szent Korona tagokat. 

r/   A társadalmi csoportok életfeltételeinek biztosításához való jog

s/  A nemzeti vagyonnak a hagyományok alapján történő növelési joga

t/   A nemzeti vagyonnak a nemzet érdekében történő felhasználási joga

2.  Kiegészítő emberi jogok

Azok, akik az alapvető emberi jogokhoz kapcsolódó kötelezettségeiket teljesítik, az életfeltételeik javítására, a személyi elismerésük mértéke szerint, kiegészítő jogokat gyakorolnak.

a/  A személyes használatú szolgáltatások és termékek vásárlásának joga.

b/  A családi használatú beruházások joga

-   Az önálló lakás nagysága, tulajdonságai meghatározásának joga

-   A lakberendezés kiválasztásának, beszerzésének joga

-   A kényelemnövelő beruházások joga

c/  A termelő beruházásokhoz való jog

-   Az aktív élet kezdéséhez szükséges termelőeszközök beszerzésének joga,

-   A koordinált igény-kielégítéshez szükséges beruházásokhoz való jog.

Ezek alapján

a Gondoskodó Magyarország biztosítja

a lelki kiegyensúlyozottságot,

a szellemi gyarapodást,

a szociális biztonságot,

az egészségügyi ellátást,

a nemzeti vagyon növeléséhez történő hozzájárulást és

a közbiztonságot.

III. A család

A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.

A család alapja a két különböző nemű ember által alkotott házaspár. A nemi másságot a Gondoskodó Magyarország betegségként kezeli, annak megfelelő jogok és kötelességek meghatározásával.

A Gondoskodó Magyarország a magyar családmodellt támogatja,

a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.

A magyar családmodell funkciói:

-   Családi egység védelme

-   Magzat védelme

-   Gyermek védelme

-   Anya védelme

-   Szülő védelme

A családi funkciók feltételeit biztosítja:

-   az alapvető emberi jogok biztosításával,

-   a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bővítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása),

-   az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével, ami a következőt jelenti:

azon túl, hogy a gyermekek ingyenesen étkeznek, tandíjmentességben-, térítésmentes tanszerellátásban, valamint ruházkodási hozzájárulásban részesülnek,

az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja

(anyasági elismerés)

tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve.

Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez.

Az anyagági kötelezettség:

Az anya kötelessége – akár családban, akár azon kívül élve – biztosítani a gyermek számára az őt megillető (ifjúsági) jogokat. Köteles olyan példát mutatni, amely gyermeke(i) egészséges lelki-, szellemi-, testi fejlődéséhez szükséges.

Miután

a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése

a Gondoskodó Magyarország alapja,

ezekre a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a funkciókat maradéktalanul teljesíti.

IV. Ifjúkor

A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart.

Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.

Ehhez a társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani.

(Amennyiben az a személy, aki állampolgárságát meg kívánja változtatni, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként „elszámol” a felkészülési időszak költségével.)

Az ifjúkorban az állam által biztosított feltételek:

-    A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei.

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig:

=   tandíjmentesség,

=   tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása,

=   színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása,

=   ingyenes étkezés,

=   díjmentes utazás,

=   ruházkodási hozzájárulás,

=   szünidei ingyenes program.

-    Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor:

=   a szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),

=   önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre).

=   amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel).

Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjú

-   szakmájának megfelelően aktív korúként teljesíteni kötelezettségeit és

-   honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt - szükség esetén - a honvédelemben.

A Gondoskodó Magyarországon a felkészülési időszak társadalmi csoportja (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

V. Aktív kor

Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként szakmája szerint részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez

joga és kötelessége a Gondoskodó Magyarország minden állampolgárának.

Az aktív korban végzett feladatok:

-    Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.

-    Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.

-    A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar).

Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.

A Gondoskodó Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak (mint a Szent Korona testének személyi részének) létszámarányosan megfelelő számú, az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

VI. Nyugdíjas kor

A tapasztalatátadás időszaka.

Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő generációnak. E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.

Ebben a korszakban az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az aktív korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.

A tapasztalatátadás korának elismerése a Gondoskodó Magyarország részéről

-   az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

-   tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

-   nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő.

A Gondoskodó Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

VII. Területi társadalmi csoportok

A Gondoskodó Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg az önellátást.

A területi szervezettségnek három szintje van:

-   megye

-   járás

-   település.

A vidék Magyarországa az a társadalmi réteg, amely leginkább érzi a bőrén egységesen a háttérhatalmi diktatúra negatív hatását, valamint a szerves egységként működő társadalom mintájára is ott található a legkézenfekvőbb példa, tehát az alulról szerveződésnek itt van a legfogékonyabb alapja. Amíg a budapesti szavazók döntő többsége nem jött rá arra, hagy a Demszky-féle politika és az egész vízfej-felsőbbrendűség csak arra szolgál, hogy megossza a magyar társadalmat a vagyoni-, párt- és a vallási különbség mellett a területi hovatartozás szerint is, és ezzel méginkább gyöngítse az egységes ellenállást a háttérhatalom diktatúrájával szemben, addig a vidék Magyarországa kell, hogy példát mutatva vezesse a fővárost.

A települések önellátóvá tétele az életföltételek önellátását biztosítja.

Az alapvető életföltételek biztosításával kapcsolatban többirányú tevékenységet folytatunk. Ezek közös alapja, hogy minden településen létre kell hozni a Települési Önellátó Rendszert a Települési Önkormányzat irányítása alatt.

Az önellátás részei:

1.    Egészségvédelem

A Gondoskodó Magyarország egészségvédelmi alapelve: a megelőzés eszközeit kell elsődlegesen kialakítani. Betegség esetén előnyben kell részesíteni a természetes gyógymódokat, valamint a homeopátiát és csak legvégső esetben kell a kemoterápiához és az operatív beavatkozáshoz folyamodni. A Gondoskodó Magyarország politikai hatalomra jutása után minden egészségügyi szolgáltatást (így a gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek biztosítását is) állampolgári alapjogként kezelve ingyenessé teszünk.

A Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után az egészségügy teljes rendszerét át fogjuk alakítani, a szerves egységként működő társadalom által diktált feltételeknek megfelelően. Az átalakított egészségügyi rendszer a megyei- és települési elven szerveződő megelőző szűrések és a teljesen szakosított, ingyenes gyógyítóhálózaton keresztül működik.

Az egészségügyi hivatást teljesítők (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában.

2.    Táplálkozás

Mindenek előtt az egészséges táplálkozást kell elősegítenünk. Ez nem a manapság divatos és - a háttérhatalmi diktatúra manipulációinak köszönhetően - bizonytalan élettani eredménnyel működő módszerek támogatását jelenti, hanem a garantáltan természetes táplálkozás követését.

Ennek érdekében egyrészt a nem génmanipulált és természetes körülmények között nevelt állatok, és az így termesztett növények elterjesztését (termesztésének, tartásának visszaállítását) kell támogatnunk (amit manapság biogazdálkodásnak hívnak).

Másrészt a feldolgozás nélküli, illetve a természetes úton tartósított (füstölt, pácolt, szárított, hűtött - de nem fagyasztott) állati- és növényi termékeket kell priorizálnunk.

2.1  Meg kell szerveznünk a települések önellátását, mindenek előtt a mindennapi élelmiszer (kenyér, tej, tejtermék, hús, zöldség és gyümölcs) közvetlen forrásból történő biztosítását.

Tudatosítani kell mindenkivel, hogy a háttérhatalmi diktatúra lelkiismeretlenségének egyik következményeként (a gátlástalan pénzhajhászás miatt) mindannyian közvetlenül életveszélyben vagyunk. Ezt a veszélyt azért nem érezzük, mert viszonylag hosszú idő (tíz - húsz év) múlva mutatkozik meg káros hatása.

A műtrágyák jelentős részéről, a műanyagokról, az atom- és vízierőművekről, a természetrombolás egyéb megnyilvánulásairól - és még sorolhatnánk, mi mindenről - derült ki, hogy természet- és emberiség-ellenesek.

Aquinói Szent Tamás szerint: „Az igazi tudás (ezt nevezzük mi bölcsességnek) nem más, mint a hit és a tudomány együttesen.” Azok a tudósok, akik ezeket a termékeket alkalmazásra ajánlották, nem rendelkeznek a teljes tudással, vagyis nem bölcsek.

Hiányzik belőlük a hit, az isteni szabályok összefüggéseinek ismeretével kapott meggyőződés, és a bizalom tudásuk eredményének pozitív hatása iránt, valamint ennek következménye, a felelősségérzet! Ezek a bölcsesség nélküli tudósok, vagy más kifejezéssel „szakbarbárok”, akik kártékony működésének következményeit fel kell ismernünk és meg kell szabadulnunk azoktól!

2.2  A Gondoskodó Magyarország célja, hogy először a fejlődésben lévő fiatalok, valamint a koruk és egészségi állapotuk miatt keresőképtelen emberek, majd a teljes lakosság ingyenesen jusson az alapvető élelmiszerekhez.

2.3  Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek ne legyenek egészségkárosító hatásúak, minőségellenőrző laboratóriumot kell létrehozni és üzemeltetni megyénként. Csak azokat az élelmiszereket lehet forgalmazni, amelyek minősítését a saját laboratóriuma végezte.

Ez egy önvédelmi, kényszerű kötelezettség.

A különböző - a háttérhatalmi diktatúra érdekeit védő - szabványok és az ezek betartását ellenőrző szervezetek (különösen az utóbbi években) bebizonyították teljes alkalmatlanságukat arra, hogy megvédjék az embereket az egészségromboló élelmiszerek fogyasztásától. (Ld. az először Angliában pusztító kergemarha kór.)

Ki kell alakítani egy minden diktatórikus sugallattól független szabványrendszert, először az élelmiszerekre vonatkozóan.

Mivel genetikailag a szaporító-állomány jelentős része – mind a növényeknél, mind az állatoknál – erőteljesen manipulált, mindenek előtt ezt kell visszaállítani az eredeti minőségre.

Ugyancsak halaszthatatlan a termőtalaj természetes kémiai állapotának visszaállítása, előbb semlegesítő termények termesztésével, majd a szerves talajerő-utánpótlással.

Szintén nem kitalálni, hanem helyre kell állítani az ökologikus egyensúly természetes működését.

2.4  A minőségellenőrző laboratóriumi vizsgálatoknak ki kell terjednie a települések ivóvíz minőségének vizsgálatára is. Az egészséges ivóvíz éppúgy elengedhetetlen része az egészséges táplálkozásnak, mint az élelmiszer.

3.    Közvédelem, közbiztonság

A Gondoskodó Magyarország koordinálja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit.

A Magyar Köztársaság területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja.

A területi elv alapján (a Szent Korona testének területi része), a választópolgárok által közvetlenül választott képviselők alkotják a Gondoskodó Magyarország Országgyűlésének alsóházát.

VIII. A lelki- és szellemi érték megbecsülése

A magyar lelki- és szellemi érték

a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona.

A magyar művészek és tudósok a Gondoskodó Magyarországon kapják meg azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelméből kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek. Velük szemben mindennél fontosabb követelmény a magyarság érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangja, hiszen

tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére.

Ennek megfelelően

a Gondoskodó Magyarország

kiemelt egzisztenciális és anyagi feltételeket

biztosít küldetésük gyakorlásához.

Azért, hogy a magyar lelki- és szellemi kincs a magyar nemzet egészét hatékonyan tudja szolgálni, az állam az ismeretszerzést és -átadást a következő szervezeteken keresztül végzi:

-    A Magyar Tudományos Akadémiát át kell szervezni, a bölcsesség nélküli tudósok jelenlegi szerepének átértékelésével.

Feladata a tudományos ismeretszerzés és ismeretátadás (az emberhez és környezetéhez kapcsolódó szellemi- és anyagi feltételek kutatása és alkalmazásba vétele), valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel.

-    A Magyar Művészeti Akadémiát át kell szervezni, hogy méltó követője legyen a magyar hagyományoknak.

Feladata a művészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadás, valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában.

IX. Az anyagi érték (a gazdaság)

1.  A gazdaság általános programja

A gazdaság célja a lakosság anyagi életfeltételeinek biztosítása a nemzeti vagyon anyagi részének növelésével.

A Gondoskodó Magyarországnak az emberi társadalom szerves egységként történő működéséből következő, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve:

minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.

Ebből adódóan:

Egyrészt csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élő- és élettelen környezetre.

Másrészt a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a háttérhatalmi diktatúra – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményező vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhető felszeleteléssel.

A Gondoskodó Magyarország megfogalmazása szerinti

a szerves egységként működő társadalom

az emberekről gondoskodó államokon keresztül valósul meg,

a kötelezettségek és a jogok egységével, valamint, a lelki-, szellemi- és testi esélyegyenlőség megvalósításával.

Ennek megfelelően - a háttérhatalmi diktatúra által liberalizmusnak csúfolt filozófia terminológiája szerinti megfogalmazáshoz képest - más értelmet kap a szabadság fogalma. A háttérhatalmi diktatúra a szabadságot (a gyakorlat bizonysága szerint) a kirekesztettek - látszat-szabadságába burkolt - teljes elnyomásával a kiválasztottaknak biztosított korlátlan szabadságként (szabadosságként) értelmezi.

Ezzel szemben a Gondoskodó Magyarország szabadság-értelmezése azt jelenti, hogy minden ember küldetése (hivatása) szerinti feladatát úgy végzi, hogy szabad akaratával a Világmindenség fejlődését szolgálja, vagyis szabadsága az isteni szabályok betartásán keresztül érvényesül. (Ennek egyszerű megfogalmazása így szól: „Amit magadnak nem akarsz, azt ne tedd másnak sem!” és „Mindent megtehetsz, ami más személy vagy társadalmi csoport jogos érdekeit nem sérti.”)

A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetően kell meghatároznia annak, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életföltételei mit és milyen mértékben igényelnek.

Az életföltételek biztosításának körét és minőségét egy-egy ország vonatkozásában az adott ország lehetőségei határozzák meg.

Amennyiben az alapvető emberi jogok minimális szintjének megfelelő életföltételeket nem tudja egy ország kormánya biztosítani minden állampolgára számára, akkor annak az országnak alkalmatlan a kormánya a vezetésre.

Ugyanakkor, a kormánynak rendelkeznie kell azokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy biztosítsák az életföltételeket a Szent Korona tagok számára. Tehát a kötelezettségek és a jogok egységének az állam - mint objektív társadalmi csoport - vonatkozásában is meg kell lennie. Ennek következménye az, hogy

ha a Szent Korona tagok alapvető emberi jogait biztosítja az állam, akkor van erkölcsi alapja arra, hogy meghatározza az egyes emberek kőtelezettségeit és megkövetelje annak teljesítését,

ami a jogkövető magatartásban nyilvánul meg. Ehhez viszont a megkövetelt magtartási szabályoknak összhangban kell lenniük nemcsak a gazdasági, hanem a teljes (lelki-, szellemi- és anyagi) keresztény (örök emberi) értékrenddel.

Fel kell mérni tehát a belföldi és külföldi igényt egy-egy tevékenység eredményére (lelki-, szellemi- vagy anyagi termék, illetve szolgáltatás) és ahhoz kell viszonyítani a hazai lehetőségeket. A kapott adatokat a realitás kontrollja alá kell bocsátani, azért, hogy azok alapján olyan termelési, szolgáltatási kontingenseket lehessen megállapítani, amelyek szolgálják, és nemcsak kiszolgálják a nemzet szükségleteit. Gondolja át a következőket: jelenleg Magyarországon a lakosság 2/3-a a létminimumon, vagy az alatt él, aminek következtében olyan étkezési szokásokat volt kénytelen felvenni, aminek köze nincs az egészséges életmódhoz. Ha most egy felmérést készítünk a fogyasztói szokásokról, akkor azt kapjuk, hogy havi 5 millió csirke szárnyra és far-hátra van szükség, de csak 1 millió combra és mellre. Nyilván ez nem tényleges, hanem kényszerű igény, tehát - ha mód van rá - korrigálni kell. Ugyanígy az emberidegen termék- és szolgáltatási igényt vissza kell változtatni a természetes igényekre.

A korrigált igény szerinti kereslet és a tényleges, valamint a fejleszthető termelés és szolgáltatás összevetése alapján kell megállapítani

a termékelhelyezés hármas csoportját:

-   a saját termelésből kielégíthető igényeket,

-   az exportálandó termékeket, végül

-   az importtal kielégíthető igényeket.

A Gondoskodó Magyarország alapelve az energia felhasználásával kapcsolatban:

-    a lakossági hő- és villamos energia ellátást – személyekre megállapított kontingensig – állampolgári jogon, tehát térítésmentesen kell biztosítani. A nem lakossági, illetve a kontingensen felüli lakossági felhasználású elektromos- és hőenergia ára tartalmazza az energiahálózat üzemeltetési költségét is;

-    a kőolajszármazékból nyert energiára két árat kell megállapítani: az alapvető életföltételek biztosítására az egyiket, az egyéb tevékenységekre a másikat. Az alapvető életföltételeket biztosító tevékenységek (egészségügy, élelmiszerek termelése és feldolgozása, közbiztonság, élet- és vagyonvédelem, nemzeti értékek védelme, szállítás) részére megállapított ár nem tartalmaz infrastruktúra fenntartási költséget, míg az ezen kívüli eső tevékenységek felhasználására kialakított ár tartalmaz.

Ezt az alapelvet csak a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutása után lehet megvalósítani, az energiaszektor állami tulajdonba vonását követően. Állami feladat a szükséges erőművek beruházási költségének biztosítása.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi energiaellátó rendszert meg kell újítani, mert az rossz hatékonyságú, továbbá természetromboló- és veszélyeztető (atom-, víz- és ásványi anyagátalakítás), a Gondoskodó Magyarország hatalomra jutását követő egy éven belül elkészíti az ország energiagazdálkodásának megvalósítási tervét és négy éven belül elvégzi az átalakítást, amelyhez új energiaszolgáltató rendszert vesz figyelembe (elsősorban alternatív energiaforrásokat). Az átalakítás fő szempontjai: természetbarát, lehetőleg helyi energiatermelő berendezések új energiaforrások rendszerbe állításával (a Települési Önellátó Rendszer részeként).

A Gondoskodó Magyarország kiemelten támogatja azokat a kutatásokat, amelyek az energiarendszer átalakításának főbb szempontjait kielégítik.

A Gondoskodó Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok (mint a Szent Korona testének személyi része) létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

2.  A gazdaság fő részeinek programja

A Gondoskodó Magyarország felajánlja minden olyan személynek és szervezetnek azt, hogy aki, illetve amely részt vesz a gazdasági életben, annak a tevékenységét koordinálja.

A koordinálás azt jelenti, hogy az állam biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, a koordinált személy (szervezet) pedig a szerződésben meghatározott határidőre, minőségben és mennyiségben előállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást.

a./ Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara az, amely mindenekelőtt biztosítja minden magyar állampolgár számára az alapvető jogok jelentős részét, ezért

kiemelt fontosságú a Gondoskodó Magyarország

gazdasági életében.

Ezen túl a magyar mezőgazdaság saját lakosságunk élelmiszerellátásán felül még 20 millió ember élelmiszerszükségletét biztosítja.

A Gondoskodó Magyarország mezőgazdaságában csak olyan termesztési- és állattartási technológiát lehet alkalmazni, és ennek csak azokat az eredményeit (a terményeket és termékeket) lehet forgalmazni, amelyek

az emberre és a természetes környezetére

nem fejtenek ki károsító hatást.

A Gondoskodó Magyarország Szent Korona eszméből eredő alapelve, hogy a mezőgazdasággal összefüggő birtoklási- (föld vonatkozásában) és tulajdonjogok azokat a magyar állampolgárokat illetik meg (mindenekelőtt családi gazdaságok formájában), akik tevőlegesen részt vesznek a termékek és termények előállításában. Ennek megfelelően egy birtokosnak termőáganként különböző mértékű, limitált termőterülete lehet.

A Gondoskodó Magyarország mezőgazdaságának és élelmiszeriparának alapjellemzője a koordináció mellett megvalósuló önállóság.

Ez azt jelenti, hogy az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden termelőknek terményenként és termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a termelő elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

-   beruházási támogatást,

-   vetőmag-, szaporítóanyag és törzsállomány biztosítási támogatást,

-   hozzájárulást a természetes termeléshez szükséges talajerőutánpótlási és természet-, valamint emberi egészségbarát védőszerek, technológiák alkalmazásához.

Az élelmiszeripar alapvetően az alapanyag-ellátó területekhez kell, hogy kötődjék. A termelőeszközök főszabályként település-önkormányzati, kivételesen magántulajdonban vannak. Az élelmiszeriparral kapcsolatban is a koordinált életföltétel-kielégítésben történő részvétel a Gondoskodó Magyarország érdeke, ezért az állam által felajánlott kontingens után, az anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

-   beruházási- és

-   technológia-beszerzési támogatást.

b./ Ipar

Az ipar alapvető feladata, hogy biztosítsa a Szent Korona tagok életföltételeinek eszköz részét.

-    A Gondoskodó Magyarországon

=   az ipari termék gyártásának technológiája és a gyártásakor felhasznált anyagok, valamint a keletkező hulladékok nem károsíthatják sem az emberek egészségét, sem a természetet;

=   olyan ipari termék forgalomba hozása, vagy olyan csomagolási technológia és csomagolóanyag használata tilos, amelyek használatával az ember lelki-, szellemi és anyagi életét veszélyeztetni, vagy a természetet károsítani lehet.

-    Az alapvető emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása

Mindazon termékek előállítása, amelyek a Szent Korona tagok alapvető jogainak biztosítását szolgálják állami koordináció alapján, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel azonos módon történik, vagyis az állam a területek és települések igényfelmérése, valamint a külföldi megrendelések alapján felajánlja minden iparosnak, vállalkozónak termékenként azt a kontingenst, amelyre a Gondoskodó Magyarországnak szüksége van. Amennyiben a megkeresett elfogadja az állam ajánlatát, akkor a megállapodásban meghatározott anyagi elismerésen kívül az állam biztosít

=   beruházási támogatást,

=   alap- és félkészanyag koordinációt.

-    A kiegészítő emberi jogok biztosítását szolgáló termékek előállítása

A személyes használatú termékek és a családi használatú beruházások fedezete az egyéni elismerés mértéke (jövedelem).

=   Állami tulajdonban vannak az alábbi tevékenységeget végző szervezetek: energiaátalakítás, bányászat, közlekedési eszközök gyártása, közút- és vasútépítés, gépgyártás, építőanyag-gyártás, vegyipar, gyógyszeripar, könnyűipar.

=   Az előző felsoroláson kívül eső termelőtevékenység magántulajdonon alapuló szervezetekben történik.

Az állam a termékeket igénylő állampolgárok számára információt szolgáltat azoknak a termelő szervezeteknek az adatairól, amelyek előállítói, gyártói az igényelt terméknek és hitelt nyújt a termék beszerzésére.

A Gondoskodó Magyarország a termelő magánvállalkozások számára

=   beruházási hitelt vagy támogatást ad és

=   anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez.

c./ Szolgáltatás

A Gondoskodó Magyarországon

-   a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységhez alkalmazott technológia és tevékenységhez felhasznált anyagok nem károsíthatják sem a dolgozók egészségét, sem a természetet;

-   a tevékenységgel kapcsolatos hulladékok, valamint a szolgáltatás igénybevételének következményei az ember lelki-, szellemi és anyagi életét nem veszélyeztethetik, és a természetet nem károsíthatják.

A kommunális és szociális szolgáltatást a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik. Az alapvető emberi jogokat biztosító szolgáltatások kvótáit és a kvótán felüli szolgáltatások díját az állami költségvetés állapítja meg. Az alapvető életfeltételek kvóta alapján végzett szolgáltatásokat a megállapított díjtétel mellett az állami költségvetés fedezi.

A kommunális és szociális szolgáltatások kivételével a lakossági szolgáltatásokat a magántulajdonon alapuló kisipar végzi.

A Gondoskodó Magyarország a szolgáltató kisiparosok számára

-   beruházási támogatást és hitelt biztosít, és

-   anyag-, illetve félkészáru koordinálást végez.

d./ Idegenforgalom

Az idegenforgalomnak a Gondoskodó Magyarország

politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van.

Politikailag eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő állam mintául szolgáljon az egész emberiségnek.

Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához.

A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak. Az állam koordinálja a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak a létesítmények kihasználásának koordinálását.

A koordinációban részt vevő vendéglátóhelyek számára a Gondoskodó Magyarország

-   beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve

-   mezőgazdasági és élelmiszeripari termék koordinációt végez.

e./ Kereskedelem

-    Belkereskedelem

A Gondoskodó Magyarország belkereskedelmének feladata, hogy az igényeket kielégítő termékeket, terményeket eljuttassa a termelőtől az állampolgárig.

A kereskedelem tulajdonformája a magántulajdonú kiskereskedelem.

Az állami gazdaság-koordinációban résztvevő boltok végzik - a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához szükséges termékek forgalmazásán kívül - az alapvető emberi jogok körébe tartozó termékek és termények eljuttatását a Szent Korona tagokhoz.

A Gondoskodó Magyarország a kiskereskedőnek

=   beruházási támogatást- és hitelt biztosít,

=   a termékek és termények folyamatos ellátását és szállítását koordinálja.

-    Külkereskedelem

A Gondoskodó Magyarország külkereskedelmének feladata, hogy a magyar állampolgárok igénykielégítésén felüli termékeket és terményeket eljuttassa más államok állampolgáraihoz,

illetve a Magyarországon földrajzi, vagy gazdasági okból nem, vagy nem a megfelelő minőségben és mennyiségben termelt termékeket, terményeket a magyar állampolgárok rendelkezésére bocsássa.

A külkereskedelem, mint a Gondoskodó Magyarország gazdasági koordinációjának a része szoros összefüggésben van a vámrendszerrel. Ennek az az oka, hogy ne fordulhasson elő negatív külkereskedelmi egyenleg, ami veszélyezteti az alapvető emberi jogok biztosítását, és a pénz értékközvetítő szerepét.

f./  Szállítás

-    Személyforgalom

A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás

a Gondoskodó Magyarországon alapvető állampolgári jog.

Ezt a jogot

=   a felkészülési időszakban (ifjúkorban),

=   a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) lévő magyar állampolgárt, valamint

=   a gyermekét nevelő anyát (amíg anyasági elismerésben részesül)

térítésmentesen,

míg az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülő) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatnak.

A közúti tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek, míg a vasúti- és vízi tömegközlekedést az állami tulajdonú szervezetek végzik, amelyek működését az állami költségvetés fedezi.

-    Áruszállítás

A gazdaság koordinálása kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelőtől a kiskereskedelemhez történő szállítására is, bel- és külföldön egyaránt.

A koordinált gazdaságon belüli áruszállítást a Gondoskodó Magyarország tulajdonában lévő közúti-, vasúti- és víziszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol képült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelő.

A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelő- termőhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik.

A Gondoskodó Magyarország a gazdasági koordinációban részt vevő szállítási magánvállalkozásoknak

=   beruházási támogatást és hitelt biztosít,

=   a más szállítóeszközökkel történő szállításokat koordinálja.

3.    A Gondoskodó Magyarország államháztartása

3.1  Az államháztartás feladata és fedezete

Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel.

A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja.

Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával.

Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása.

Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik:

-   a szellemi adottságunk,

-   a termőföld és

-   a földalatti értékeink.

3.2  Az államháztartás részei:

a./   Az állandó életfeltételek biztosítása

-   családfenntartás

-   élelmezés,

-   egyéb ellátás,

-   lakásfenntartás

b./   Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)

-   településműködtetés,

-   nevelés, oktatás,

-   egészségügyi ellátás,

-   nyugdíj,

-   közlekedés,

-   energiaellátás,

-   védelem,

-   kultúra, művészet,

-   közigazgatás,

-   tartalék.

c./    Fejlesztés

-   kutatás,

-   az általános feltételek fejlesztése.

*  Család

** Összes személyi elismerésre jogosult

3.3  Az államháztartás alkotmányos alapelvei

a./   Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése.

b./   Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.

c./    Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.

d./   Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

X. Jogpolitika

1.    Államforma, államhatalom gyakorlás

A Gondoskodó Magyarország a közszabadság országa.

Magyarországon a legfőbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai.

A hatalomgyakorlásban – saját érdekeiknek megfelelő tárgykörökben – részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának.

A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkező képviselőiken keresztül – azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenőrizve –, közvetve gyakorolják a hatalmat.

A Nemzetgyűlés a követlen akaratnyilvánítással az alábbi feladatokat látja el:

a.  Alaptörvény és alaptörvény szintű főtörvénnyel módosítása

b.  Nemzeti Tanács tagjának felmentése, új választása

c.  Magyarország elnökének felmentése, új elnök választása

d.  Magyarország miniszterelnökének felmentése, új elnök választása

Az Első (Alkotmányozó) Nemzetgyűlés feladatai:

a.  Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása

b.  Alaptörvény hatályba léptetése

c.  Alaptörvény szintű főtörvények hatályba léptetése

d.  Nemzeti Tanács választása

e.  Magyarország elnökének választása

f.   Magyarország miniszterelnökének választása

Az állam irányítása és az állam működésének vezetése egymással örök és szétválaszthatatlan kapcsolatban áll, ezáltal kettős egységet alkot, éppúgy, ahogyan a Szent Korona testének két alkotóeleme, a terület és a személy is kettős egységben él.

Az államhatalom irányítást és végrehajtást végző szervezetei tevékenységüket keresztösszefüggések rendszerében végzik. Ezzel válik az államhatalom gyakorlása kettős egységgé, ami a társadalmi érdekérvényesítés ellenőrizhetőségének alapja.

Magyarország elnöke – a hozzá tartozó szervezeteken, mindenekelőtt a Nemzeti Tanácson keresztül – a Szent Korona Értékrend érvényesülését biztosítja.

Magyarország miniszterelnöke a Szent Korona Értékrend irányelvei szerint irányítja az ország működését, az általa alakított és vezetett Kormányon, valamint egyéb szervezeteken keresztül.

A törvényhozó testület az Országgyűlés, amely a választók egésze, valamint a társadalmi csoportok delegálása alapján jön létre, és alulról épülő jogalkotási folyamat eredményeként hozott döntéseivel végzi az ország irányítást.

Az Országgyűlés tagjai kötött mandátummal rendelkeznek, tehát a választók érdekeitől eltérő képviselet esetén visszahívhatóak.

Az Országgyűlés felsőházát a személyi jegyeket kifejező, társadalmi csoportokat létszámarányosan képviselő, demokratikus szavazással választott személyek alkotják.

Az alsóházba az országos területi választások eredményeként kerülnek be a képviselők.

2.    A jogrendszer

Mivel a jelenlegi jogrendszer a háttérhatalmi diktatúra kiszolgálója, a Gondoskodó Magyarország a teljes jogrendszer újraírását tűzi ki célul a keresztény értékrend és a természetes érdeksorrendiség alapján.

A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő elemekből áll:

2.1  Az Alkotmány öröktől örökké él.

Jogfolytonosságának visszaállításáról Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kell döntenie.

A Szabadság Alkotmánya:

a./    Magyarország örök szabadsága (Hungaria semper libera)

c./    A kötelezettségek és a jogok egységében Szent Korona minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg (Una et eadem libertas)

b./   Minden javak, jogok és birtoklás forrása a Szent Korona (Sacra Corona radix omnium bonitum, omnium iurium et omnium possessionum)

e./    Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Sub specie Sacrae Coronae).

d./   A Szent Korona tagjainak joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona értékrend érvényesülése (Ius resistendi et contradiscendi).

2.2  Az Alaptörvény az Alkotmányon alapulva, a jelen történelmi korszakra vonatkozó irányelvekkel megadja a keretet a cionista diktatúrától megszabadult ország és a Szent Korona minden tagja számára ahhoz, hogy a krisztusi béke és szeretet alapján, a szerves egységként működő társadalomban élésre.

Alaptörvény alkotási alapelvek:

a./ Lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség biztosítása minden állampolgár számára.

b./ Jogok és kötelezettségek összhangja.

c./ Keresztény értékrend szerinti életértékelés (a lélek az irányító, a szellem a közvetítő és az anyag a végrehajtó).

d./ Az érdekprioritás érvényesítése.

e./ A szerves egységként működő, jóléti Magyarország létrehozása, működtetése és védelme.

Ez utóbbin belül kiemelt védelem illeti meg a

-   filozófiai alapot (az ember szabad akarata érvényesülésének védelme az annak esélyegyenlőség-elemeit veszélyeztető eszközökkel - pl. nevelés helyett alkalmazott, lelki traumát okozó lélek- és agymosás -, vagy - az életfeltételeket csökkentő tevékenységekkel - az egészségügyi ellátás elszabotálása, a közbiztonság kriminális állapotra züllesztése, a következő generációk életét veszélyeztető természetrombolás);

-   politikai alapot (pl. a demokrácia alapértékeinek védelme a választók félrevezetésével megvalósuló demagógiával és megalapozatlan ígéretekkel szemben);

-   gazdasági alapot (pl. az ország termelőeszközei tulajdonjogának védelme bármilyen diktatórikus megszerzési kísérlettel - pl. az ország “privatizáció” néven történő kirablásával - szemben; a pénz értékközvetítő szerepétől eltérő működtetésének tiltása; a magyar termékek, termények és szolgáltatások negatív diszkriminációjának büntetése; a jogszabályok hibás értelmezésével és korrupcióval illegális gazdasági tevékenységek létrejöttének, a meglévők működésének tilalma).

2.3  A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása.

A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő jogszabályokból épül fel:

a./    „Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről” szóló főtörvény

A legalapvetőbb jogszabály az Alkotmány után.

Célja: A Szent Korona egyes tagjai jogainak és kötelezettségeinek - egymással összefüggő - meghatározása, amelyek küldetésének megismerésével és teljesítésével, valamint azokkal a társadalmi csoportokkal kapcsolatosak, amelyeknek tagja.

Résztörvényei különösen a szabadság jogát és korlátozásának tárgykörérét szabályozzák.

b./   „A családról” szóló főtörvény

A legszentebb emberi közösséggel kapcsolatos jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A családi funkciók (családi egység védelem, magzatvédelem, gyermekvédelem, anyavédelem és szülővédelem) feltételeinek, mint jogoknak és végrehajtásuknak, mint kötelezettségeknek a meghatározása.

Résztörvényei az egyes korcsorotokra vonatkozóan tartalmazzák a kötelezettség és jog egységét meghatározó szabályokat, különösen a következő tárgykörökben: a családszerkezet fenntartásához szükséges feltételek; a család joga és kötelezettsége; a házasság és a gyermek jogai és kötelezettségei.

c./    „Az állam vezetéséről” szóló főtörvény

Az állam, mint társadalmi csoport működésének jogi eszközeit tartalmazza.

Célja: Az államvezetés szervezetét, az állam és a Szent Korona tagjai, valamint az állam és a társadalmi csoportok kapcsolataiban az állam jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok. Ennek a törvénynek a feladata szabályozni az állam által a Szent Korona tagjai vagy a társadalmi csoportok hátrányára tett, jogszerűtlen intézkedéseivel kapcsolatos jóvátétel és a Szent Korona tagjait, vagy társadalmi csoportokat ért vagyonvesztéssel kapcsolatos kártérítés eseteit is.

Résztörvényei tartalmazzák az államivezetési feladatok egyedi szabályait az Alaptörvényben meghatározottak szerint, különösen a következő tárgyköröket: adatvédelmi jog; állampolgársági jog; anyanyelv eljárásban használatáról szóló jog; bírósági eljárásban való érintettségi jog; bírósági meghallgatás joga; egyesülési és gyülekezési jog; egyesülési jog; idegen állampolgárok magyarországi tartózkodásának joga; jogképesség; jogegyenlőség; kérelmezési és panaszjog; kisebbségi jog; köztisztviselők, közalkalmazottak jogállása; közüzemi szolgáltatásokhoz való jog; külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogvédelme; különleges egészségügyi gondoskodás joga; lakáshoz való jog; Magyarország elhagyásának tilalma; menedékjog; menekültügyi eljárás; nemzeti vagyon növelésének joga; öröklési jog; személyhez fűződő jogok; tevékenységek végzéséhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek; titoktartás; tulajdon- és birtoklás joga; véleménynyilvánítás és sajtó szabadsága; vendégjog.

d/    „A településekről és társadalmi csoportokról” szóló főtörvény

Az egyes települések és társadalmi csoportok működésével, egymáshoz való kapcsolataival és az azokat alkotó emberek viszonyával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: Meghatározza az egyes települések és társadalmi csoportok értékprioritásban elfoglalt helyét és ezen keresztül a Világmindenség fejlődésében meghatározott feladatait és azok feltételeit, valamint az egyes települések és társadalmi csoportok jogainak és kötelezettségeinek összefüggéseit, és egymáshoz való kapcsolataira vonatkozó szabályokat, valamint a települések, társadalmi csoportok és az azokat alkotó személyek viszonyát.

Résztörvényei az egyes társadalmi csoportokkal kapcsolatos szabályozásokat tartalmazzák, különösen Magyarország településeire (Budapest kerületeire) és a társadalmi csoportokra vonatkozó önkormányzati feladatokat és azok feltételeit.

e./    „A vallásról és művelődésügyről” szóló főtörvény

A lelki- és szellemi esélyegyenlőség biztosításával, valamint a nemzeti vagyon lelki- és szellemi részének kezelésével összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A Szent Korona tagjainak küldetésük megismerését és az arra történő felkészülésük során gyakorolt jogait és teljesítendő kötelezettségeit, azok feltételeit, valamint a nemzeti vagyon lelki és szellemi részének gyarapításával és megőrzésével kapcsolatos feltételeket szabályozza.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyanyelvű oktatáshoz való jog; család joga és kötelezettsége; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás tilalma; egészségmegőrzés; gyermek jogai és kötelezettségei; hitvallás gyakorlása; művészetek és a kultúra műveléséhez való jogok és kötelezettségek; nemzeti kultúra ápolásához való jogok és kötelezettségek; nemzeti múlt megismeréséhez való jogok és kötelezettségek; nyelv megőrzéséhez és műveléséhez való jogok és kötelezettségek; oktatási törvény; testedzéshez való jog; tudományos kutatás és alkalmazás.

f./    „Az egészségről” szóló főtörvény

Az egészség megőrzésének, védelmének és visszaállításának jogi eszközeit tartalmazza.

Célja: A Szent Korona tagjait, társadalmi csoportokat (benne az államot) megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket tartalmazza, amelyek a Szent Korona tagok lelki- és testi harmóniájának a biztosítását szolgálja.

Résztörvényei különösen a következő tárgykörök szabályozását tartalmazzák: egészségmegőrzés; egészségügyi ellátó intézmények; egészségügyi gondoskodó intézmények; különleges egészségügyi gondoskodás; nemi másság.

g./    „A gazdaságról” szóló főtörvény

Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza.

Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga.

h./    „A természetkapcsolatról” szóló főtörvény

A Szent Korona tagja, a társadalmi csoportok és környezetük közötti kölcsönhatással összefüggő jogi eszközök.

Célja: Az embert élő- és élettelen természeti környezetével szemben megillető jogait és teljesítendő kötelezettségeit, valamint a természetes környezetével való szerves kapcsolatát szabályozza.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: természetes és az épített környezet megóvása; környezeti károk megelőzése.

i./     „A büntetésről” szóló főtörvény

A Szent Korona tagok, a társadalmi csoportok és az állam szerves egységének védelmét szolgáló jogi eszközök.

-   Az anyagi törvények meghatározzák az egyes kötelezettséggel szembeni magatartások jellemzőit és a Világmindenség fejlődésével összefüggő súlyát, ennek megfelelően a társadalmi együttélés szabályai megsértésének következményeként közvetítik a társadalom büntetésének jellegét és mértékét meghatározó ítéletet.

Az ország kifosztói felelősségre vonásának az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztett jogrendszerben nincs alapja.

Minden olyan (bűn)cselekménnyel kapcsolatos felelősségre vonásnak lehetővé kell válnia, minden erkölcsi és anyagi vonzatával, amelyet a társadalmi együttélés szabályai megsértésével a magyar nemzet ellen, a szocialista-kommunizmus, a liberális-kapitalizmus helytartói, vagy bárki más javára követtek el.

Szigorúan kell büntetni a gazdasági bűncselekményeket, de legalább ennyire az ember lelke-, szelleme-, teste- és javai ellen tevékenységeket. Ide kell érteni például a globalista diktatúra gyarmatosító törekvései érdekében történő és a médián keresztül megvalósított lélek- és agymosást, a gyermekek (elsősorban egyéniségüket és nemzeti önazonosság-tudatukat csorbító) félrenevelését, valamint a vallási-, nemzetiségi-, vagy gazdasági okból elkövetett élet elleni bűncselekményeket.

-   Az eljárásjogi törvények a bűncselekmény felderítésének, bizonyításának, valamint az anyagi törvények által meghatározott büntetések végrehajtásának eszközeit és módját szabályozzák.

Az Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításával hatályukat vesztő eljárásjogi jogszabályok a személyhez fűződő jogok védelmét fölé helyezik a társadalom önvédelmi érdekeinek. Ennek egyértelmű oka a globalista diktatúra kiszolgálóinak védelme abban az esetben, ha a nekik biztosított kiválasztotti jognál is többet vindikálnak maguknak.

-   A büntetés-végrehajtás alapelve az, hogy az elitéltek nem eltartottak. Az, aki kívül helyezte magát a társadalmon, mert megszegte a társadalmi együttélés szabályait, mindössze az emberi élethez fűződő jogát őrizte meg, következésképpen a büntetés-végrehajtó intézetben köteles legalább akkora értékű munkát végezni, amely a fogvatartás és az élelmezés költségeit fedezi.

j./    „A külkapcsolatokról” szóló főtörvény

       Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg.

       Célja: nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása az egyenelvűség alapján.

Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.

k./   „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény

       Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg.

       Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint.

Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.

l./     „Az államháztartásról” szóló főtörvény

       A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg.

       Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása.

       Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.

2.4  Az átmenet jogrendszere

A politikai hatalom átvételét rendcsinálásra fordított szükségállapotnak kell követnie, amely a helyzetnek megfelelő, törvényekkel alátámasztott rendelkezéseken kell, hogy alapuljon, majd ezt követi a végleges jogrendszer életbe léptetése.

Ekkor van mód arra, hogy a teljes magyar jogrendszert logikailag zárt rendszerben újraírjuk, az Alkotmányból kiindulva, az előzőekben felvázolt kódex-rendszerbe építve.

XI. Vallási politika

A vallásos világ, Isten hitében, egységet alkot. Minden vallás (így a magyar nemzet domináns vallása, a keresztény vallás is) önmagában egy és oszthatatlan, azzal együtt, hogy a - keresztény vallás vonatkozásában - a Tridenti és a Vatikáni zsinatokat több évszázaddal korábban kellett volna megtartani.

Célunk annak elősegítése, hogy az összes Jézust követő hitvallás követői egymás tiszteletben tartásával, a közös hit alapján békében éljen egymással. Célunk, az, hogy a keresztény vallásszakadás ezer éves évfordulójáig (2054-ig) következzék be az egyházegyesülés.

Alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy az Ősi Magyar Kereszténység és a megtisztult Egyetemes Kereszténység egyesüljön a keresztény vallásszakadás millenniumáig.

Ebből adódóan a Jézust követő hitvallások megosztását célzó minden törekvés (szektásodás, a - ténylegesen anyagi vagy politikai okból történő - színlelt egyházalapítás) a vallástól és az alapvető emberi érdekektől idegen, így tilos a Gondoskodó Magyarországon.

„A kereszténység nem vallás. A vallás történeti és társadalmi és szellemi eredetű, dogmatikával és papi szervezettel és szertartásokkal. A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás.

Van dialektikus megszólítás. Mintha egymással zárt rendszerek beszélnének. Általában vita, mert zártságát egyik se tudja feladni. Problémákról van szó. Tételek hadakoznak, és meg akarják egymást győzni. Igazolás és bizonyítás. Az ember tételekbe és rendszerekbe építette bele magát. A nyelv dialektikus logosz lett, tulajdonképpen az emberen kívül. Nem egymással beszélnek, hanem elvont tételek viaskodnak.

Van egzisztenciális megszólítás, amelyben nincs rendszer és probléma és bizonyítás, és nincsen tárgyi kérdés. Az emberrel állok szemben. A nyelv itt egzisztenciális logosz. Szemtől szemben állunk, és kinyíltunk, és egymást megérintettük. Fedetlenek vagyunk, és egymás szavával egymást átvilágítjuk. Együtt vagyunk.

Jézus soha senkit sem szólított meg dialektikusan, és soha nem beszélt tárgyi kérdésekről, és nem vitatkozott, és nem bizonyított, hanem mindig az ember lényét érintette meg. Nem érvek. Nem védelmi rendszerek. Nem kérdések; nem, hogy bűnös, vagy bűntelen. Most hozzád beszélek, megnyíltam neked, és nyílj meg nekem. Eressz engem magadba, ahogy én téged magamba eresztelek.” (Hamvas Béla: Patmosz II.)

Azt, hogy mennyire színlelt a háttérhatalom diktatúrájának (és így az EU-nak) a “vallásossága”, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a globalizáció egyik leghatékonyabb eszköze a vallások közötti különbségekből ellentétek szítása, az egyes vallások (pl. kereszténység) megosztását elérni törekvő igyekezet. Ezzel az eszközzel el akarja leplezni azt az alapigazságot, hogy minden embernek, legyen az római- vagy görögkeleti katolikus, evangélikus, református, unitárius, anglikán, baptista, zsidó, mohamedán, buddhista vagy sintóista, és sorolhatnánk tovább, ugyanaz az ellensége: a gyakorolt ateizmus, vagyis a háttérhatalom diktatúrájának vallása.

A Gondoskodó Magyarország

a magyarság domináns vallásának tekinti a kereszténységet, ugyanakkor minden Szent Korona tag számára alapvető emberi jogként megadja saját vallása gyakorlásának szabad megválasztási és gyakorlási jogát, valamint biztosítja a vallásgyakorlás feltételeit.

A Gondoskodó Magyarországon a Jézust követő hitvallási felekezetek létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőiken keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) híveik érdekeit és vesznek részt az irányításban.

XII. Nemzetiségi politika

1.    Nemzet, nemzetiség, etnikum

       A származás szerinti minősítés is egyik oldalról kiválasztottságot, a másik oldalról kirekesztettséget eredményez, következésképpen a diktatúra eszköze.

       Jézus példáját és tanításait nem az emberi élettől elvonatkoztatott (elvakult) módon, valami általunk nem ismert (és nem ismerhető) titok értelem nélküli követéseként kell gyakorolni, hanem úgy, hogy az az isteni szabályokat tegye megismerhetővé és a mindennapok egyedül (ha úgy tetszik: logikusan) követhető iránytűjévé.

       Ez vonatkozik a kiválasztottságra is.

       Isten a teremtéssel mindenkit meghív a kiválasztottságra, és minden ember szabad akaratával dönt arról, hogy elfogadja- a meghívást, vagy nem, vagyis saját életével válik kiválasztottá vagy kirekesztetté.

       A nemzeti hovatartozásra vonatkoztatva ez a következőt jelenti: szülei révén születésével mindenki „meghívást kap” egy népcsoportba (ezt nevezik származásnak). Ez a népcsoport attól függően, hogy a lakóhely szerinti országban többségben vagy kisebbségben van

       -   nemzet,

       -   nemzetiség, illetve

       -   etnikum.

       Azt, hogy egy ember elfogadja-e a „meghívást” a születése szerinti népcsoportba, vagy más népcsoporthoz tartozóvá (esetleg kozmopolitává) válik, szabad akaratával maga dönti el és a nyelvhez, a valláshoz, a kultúrához (az emberiség - szűkebb értelemben egy objektív társadalmi csoport - által létrehozott lelki-, szellemi és anyagi értékek összességéhez), a családszerkezethez, a szokásokhoz kötődésével, valamint a gazdasági életben megnyilvánuló magatartásával, továbbá a múlt elfogadásával (vagyis a tudatával gyakorolt nemzeti sajátosságokkal) bizonyítja, illetve hisz a népcsoportnak a Világmindenség fejlődésében betöltött küldetésében.

       Az egyes „meghívó” népcsoportoknak (fajoknak) vannak genetikai és anatómiai jellemzőik, amelyeket minden ember, mint a meghívottság jelét, magán viseli, de nem ezek határozzák meg, hogy egy ember melyik nemzethez tartozik.

       A horvát Aleksander Petrovits és a szlovák Maria Hruz gyermeke például felvette a Petőfi Sándor nevet és - egész életével bizonyítva - szabad akaratából a születési helye szerinti népcsoporthoz tartozónak, magyarnak vallotta magát, magáévá téve a magyar tudatot és hitt a magyarság küldetésében.

2.    Az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai (Szent Korona tagok) és a vendégek (idegenek) viszonya

       Magyarországon a többségi (államalapító) magyar nemzet mellett több nemzetiség (német, szerb, horvát, bolgár, szlovén, szlovák, román, bosnyák, örmény, zsidó, ukrán, orosz, lengyel, kínai) és jellemzően egy etnikum (a cigányság) él. A nem államalapító nemzetiségek közül a történelmileg a Kárpát-medencében őshonos nemzetiségek – amelyek vállalják, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként élnek, és ezzel elfogadják a szent Korona Értékrendet - az államalkotók, a többiek a vendégek.

       A Szent Korona egy-egy földrajzi területeire annak ökológiai adottságai szerint települtek a különböző nemzetiségű és kultúrájú embercsoportok, így alkotva természetes ökonómiai-ökológiai egységet. 

       Magyarok nemzetiségként élnek a trianoni utódállamokban, szülőhelyi kötődéssel - mintegy igazolva a nemzeti hovatartozás objektív jellegét - és a Föld szinte valamennyi országában, politikai üldöztetés vagy gazdasági kényszer miatt.

       A szerves egységként működő társadalom a nemzeti önazonosság-tudat alapján áll, hiszen ez adja azt a biztonságot, ami minden ember számára a lélek, a szellem és a test harmóniájához nélkülözhetetlen. Ezért alapelv a „meghívás” szerinti népcsoportba tartozás, azzal, hogy el kell fogadni a szabad akarat szerinti nemzetválasztást is.

       A szabad akarat hangsúlyozása rendkívül fontos, mert az erőszakos asszimiláció - ami a diktatúrák jellemzője - a szabad akarattal ütközve jó esetben emigrációt, rosszabb esetben kozmopolitává (világpolgárrá, azaz hontalanná) válást eredményez.

       A Gondoskodó Magyarország alapelve, hogy egy országban élő, a befogadó ország állampolgárságával rendelkező nemzetiségek és etnikai kisebbségek (Magyarországon a Szent Korona tagjainak) joga személyileg az egyenlőség, közösségi szinten pedig az autonómia, vagyis az önkormányzaton keresztül gyakorolt önrendelkezés, ami települési-, vagy területi formában nyilvánul meg. A vendégek kötelezettsége a befogadó ország életében a többségi nemzet által meghatározott formában részt venni, a többségi nemzet (és a többi nemzetiség, valamint etnikai kisebbség) törvényes érdekeit tiszteletben tartani.

       Az anyaországnak (etnikum esetén a képviselő világszervezetnek) joga és kötelessége folyamatosan ellenőrizni, hogy a befogadó ország – annak domináns értékrendje elfogadása esetén - biztosítja-e a személyi egyenlőséget és a közösségi (nemzetiségi, etnikai) autonómiát azoknak a részére, akiknek az adott ország anyaországuk (illetve a szervezet képviselőjük). Nem teljesítés esetén diplomáciai úton jogosult az érdekérvényesítés biztosításával kapcsolatban eljárni.

       Ugyanakkor az anyaországnak kötelessége biztosítani (és a befogadó országnak kötelessége hozzáférhetővé tenni) azokat a feltételeket, amelyek a nemzetiség vagy etnikai kisebbség önazonosságának megőrzéséhez és a nemzeti sajátosságok fejlődéséhez szükségesek.

       A befogadó országnak joga a nemzetiség vagy etnikai kisebbség tagjaira ugyanazokat a kötelezettségeket kiróni, ami a többségi nemzet, illetve egyéb nemzetiségek és kisebbségi etnikumok tagjait terhelik. A befogadó ország kötelezettsége a személyi egyenlőséget és a közösségi autonómiát, valamint azokat a feltételeket biztosítani, amelyek a kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek.

3.    Az ember és nemzeti hovatartozása

       Éppúgy, ahogy nincs kiválasztott nemzet, nincs „bűnös nemzet” sem, és igazságtalan volt és lesz minden olyan ítélet, ami nem ezt tükrözi, legyen az magyar-, német-, szlovák- albán-, szerb-, cigány- vagy krími tatár-kitelepítés például.

A magyarságnak meghatározó szerepe volt, van és lesz a Világmindenség fejlődésében.

       Magyarságunkat méltósággal, büszkeséggel, és más népek elfogadásával kell viselnünk. A történelem keményen tudomásunkra hozta, hogy nemzetállam nem létezik abban a formában, amely a fajilag nem a többségi nemzethez tartozók erőszakos asszimilációjával, vagy elüldözésével, kiirtásával akar nemzeti egységet létrehozni.  

4.    A nemzetiségek részvétele a Gondoskodó Magyarország irányításában

A Gondoskodó Magyarországon az államalapító és államalkotó nemzetiségek önkormányzata által létszámarányosan az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

XIII. Védelmi politika

A Gondoskodó Magyarország a Szent Korona minden tagja, továbbá az életvitel szerűen Magyarországon élő más személyek számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot ezért

a védelmi kutatások kiemelt fontosságúak a Gondoskodó Magyarország biztonsága szempontjából.

A Gondoskodó Magyarország védelmi feladatai kétrétűek:

- belbiztonság és

- külbiztonság.

1.  A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség.

2.  A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a Bíróság hozza.

3.  A Gondoskodó Magyarország belbiztonsága

Megszabadítjuk a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar - személyektől, akik az emberi életet, a Szent Korona tagok személyhez fűződő jogait, valamint a Szent Korona tagok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.

Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket viszont, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) “dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget.

A belbiztonság szervezetei:

- a csendőrség a bűnmegelőzés,

- a rendőrség a bűnüldözés

feladatait látja el.

4.  Honvédelem

A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy a honvédelem a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így

a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője.

Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. (A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.)

A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem minden magyar ember kötelessége.

Ennek megfelelően a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre.

A Mozgalom célja annak elérése, hogy a nemzet minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában.

Elsősorban a tisztikar tagjainál kell elérni, hogy ne csak a stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti, valamint az ismeretek továbbadásával kapcsolatos képességük legyen kiváló, hanem higgyenek is a feladatuk fontosságában. Vagyis a tisztnek a honvédelem bölcsének, nemcsak a tudósának kell lennie.

Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi katonai szervezetek - minket érintően a NATO - a háttérhatalmi diktatúra eszközévé züllöttek, ennek következtében nem tudják (és nem is akarják) biztosítani egyetlen ország biztonságát sem, alapvető feladata a magyar államnak, hogy olyan önálló védelmi rendszert hozzon létre, amely mindenki ellen teljes védelmet biztosít hazánknak.

A védelmi hivatást teljesítők (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában.

Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell

(Az EU Parlament „EU realista” frakciójának felkérésére írt tanulmány)

Felépítése: